TÚRA ISMERTETŐ

A Dömörkapuról letörő meredek lejtő alatt álló műemlék értékű Szent Bertalan kápolna mellett a jelzésen haladunk. A kápolnának értékes oltárképe van, 1794-ben épült főleg azoknak a bosnyák szőlőművelőknek, akik a török kiűzése után költöztek ide. Annak idején felváltva tartottak benne magyar és horvát misét. A kápolna után a jelzés mentén hamarosan beérünk az erdőbe, a Lámpás völgy fölé. A hagyomány szerint a völgy onnan kapta a nevét, hogy valamikor lámpával mentek a bányászok a hajnalban kezdődő műszakra.

A Lámpás-patak partját többször keresztezve a jelzésen tovább haladva érünk a Kantavári forrásokhoz, majd továbbra is a jelzésen haladva Rábay-fa -hoz érünk.

MELEGMÁNY

A Rábay-fától tovább egyenesen megyünk felfelé a a piros sávon, a Mecsek vízválasztó gerincére, amelyen műút visz. A gerinc előtt, a piros sáv a Nagy-mélyvölgybe, a piros kereszt a Melegmányba tart.

A műutat keresztezve, lefelé megyünk, és hamarosan elérjük a völgy bővizű forrását az Anyák-kútját aminek 60 m hosszú forrásbarlang ürege rejtőzik a hegy gyomrában, benn 2,5 m mély tó is van amelyben vakrákok élnek. A forrás vize sok meszet tartalmaz, amely az egykor keresztben álló fákra tapadva, lerakódott.

Melegmány a Mecsek középső részének tájvédelmi körzete. A tájvédelmi körzet az Orfű-Abaligeti karszttal együtt a mecseki karsztvidék része. Kőzete nagyrészt triászkori mészkő töbrökkel, barlangokkal, karsztforrásokkal mésztufa gátak lépcsői sorakoznak kis vízesésekkel.

A hegység kelet-nyugati irányú főgerincétől északra fekszik, és két, egyenesen északra lejtő párhuzamos völgyből, a keleti Melegmányiból és a nyugati Nagy-mély-völgyből áll.

Középső-Mecsek egyik legszebb szurdoka a Melegmányi-völgy. Öreg tölgyesek, bükkösök, ritka, értékes növények találhatók itt. A fátyolvízesések a Melegmányi-patakot tagoló mésztufa lépcsőkön jönnek létre. Csapadékos időszak után közel 6 méter magas mésztufa lépcsősoron csobog le a víz. A mésztufa gátakat a víz magának építi: a patakban levő nagy mennyiségű oldott mésztartalom a patakba dőlő faágakra, gallyakra kicsapódik, lassan összefüggő tömböket alkotva.

A lerakódásból széles lépcsők sora keletkezett, vízesésekkel, mögöttük felduzzasztott sekély tavakkal. Lejjebb a völgy nagyvízesése zuhog le, először 2 méter magas, két lépcsős gáton sokfelé folyva, majd 6 m magas, négylépcsős gátsoron. Szépsége bővíz idején vetekszik a szilvásváradi Fátyol vízeséssel. Tovább lefelé az összeszűkülő mederben is díszíti néhány zuhatag a patakot

A Melegmányi-völgy csatlakozik a Peknyáki-völgyhöz, mely nyugatra, a Nagy-mély-völgybe viszi a Melegmány vizét. A két völgy találkozásánál van a Páfrányos nevű hely, igen sok és sokféle páfránnyal. A török adóösszeírások szerinti kis település melegmál valahol itt lehetett.

A Petnyáki-völgyön a jelzésen haladunk, és rövid séta után érjük el a Nagy-mély-völgy középső szakaszát É-i irányba haladva .Innen utunkat a völgyben a jelzésen folytatjuk É-i irányba.

A Mánfai-Kőlyuk látványos hasadék a hatalmas mészkősziklákban. A Kőlyuk alsó, bővizű karsztforrást rejtő ága le van zárva, vizét a komlói vízműbe csatlakoztatták.

Feljebb hamarosan eljutunk a Kőlyuk- barlanghoz, amelyből a Mecsek egyik karsztforrása, a Gyula-forrás fakadt. Csak fakadt, mert Komló vízellátására az idefolyó patak vízével együtt felfogják. A barlang az Abaligeti után a legnagyobb, cseppkövek nem díszítik, sötétjében számtalan denevér függ és röpköd.

A Nagy-mély-völgyben az erdőszélen, a környék falvait egykor kiszolgált Dóczy-malom épülete áll.

A barlang bejárata után rövidesen a 66.sz úthoz érünk amin átkelve továbbra is a jelzésen É-ra haladva a Palánki- tetőre felérve lefelé haladva érünk Sikonda -fürdőbe.